2011-11-29

Fekete Selyem

Fekete Selyem.

Csendes bársonyfényű éjjel, nyújtózik a testem kéjjel,

Ám álmosító ákom-bákom tépi szét e valóságom.

S amint ólompillám lehajtom, nagyot reccsen hálóajtóm,

Mogorván és morajlón kapargássza kilincsem.

Szívem sikkan szűz leányként vasmarékú bilincsben,

Ám az éji neszben Senki sincsen!

 .

Óvakodva szusszan testem. Az ördögöt a falra festem?

Újabb hangját várva-várom setéten, mint ódon várrom,

Ám elbujdokolt álompárom, Órám jelzi: kipp-kopp, három!

„Kipp-kopp, három? Hiszen csupasz falam!”

Szívem sikkan vasmarékban, harsonázza hangtalan:

„Csak a Semmi koppan hangtalan!”

 .

Sóhajtozva lámpát gyújtok: ”Előlem biz’ el nem bújtok!”

Ám markom keres sete-sután, markolászik lámpa után.

Mit ős’ emlékem tud ám, keresgélem bénán, bután,

Kutatok a fények után, de lám üres szobám!

S szívem sikkan vasmarékban: „a Halál komám!

A Semmi visz el Téged korán!”

 .

Becézted kit szíved hívott, ölelésed hányszor kínzott? –

Kérdi lelkem. Szívem tárom, újabb éhét ekként várom.

Ám eme álomhatáron, órám jelzi: kipp-kopp, három!

„Kipp-kopp három? Hiszen nem volt éltem.”

S szívem sikkan vasmarékban: ”Létem véltem,

Ha csak Semmi a letétem!”

 .

Neveltél-e cseprő fácskát, simítottad lombpalástját?

Emígy kutat túrja-fúrja, félelmemet felülmúlja.

S elönt belül újra-újra, nyissam pillám minden újra,

Ám Valaki koppan újra. A Halál az ám.

Szívem sikkan: ”A Senki támaszkodik kaszán!

A Halál jő, a Semmi az ám!”

Mit tenne a vak, ha látna, a remete, ha szívet tárna?

Tétlen élni a halál, a tett kutat s talál.

A néma szavakat darál, a bénult kéz operál,

A tétlenség a Halál. Rettegés, mi más?

A halál – barátom – csak a tétleneknek megváltás!

Csak a Semmi marad, semmi más!

 

Csendes, bársonyfényű éjjel, nyújtózik a Végzet kéjjel,

S áll előttem támaszkodva, a kaszanyelet merőn fogva!

S elmém mintha meginogna, lelkem felett imbolyogva,

Megértettem azon nyomba’! Kipp-kopp: mi a három?

Hisz létem emígy kopasz várrom,

A Semmi nem a párom!

Mit kaptam, új életem, melyben a tett lételem,

Ám a Semmi áll lazán, a tétlenség halmazán,

S órám koppan az’ ám, s markolom időkaszám.

Kipp-kopp: három a szám, légy velem,

Hisz a Halál teremteni képtelen!

A Semmi nem kell neki sem!

 .

2003. január 15.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.